Svédország karácsonyi hagyományi közt van pár olyan ami a Norvégoknál is megtalálható ezért ezeket itt csak érintőlegesen írnám le. Ezt a norvégia karácsonyi hagyományai oldalon elolvashatjátok ismét.
Ilyen például, hogy az ünneplés az adventtel veszi kezdetét, majd a Szent Lúcia-nap, amikor a lányok fehér ruhát vesznek fel, és reggel az ágyba viszik a szüleiknek a kávét és a süteményeket. („Luciadagen”) és az ehhez köthető sütemény a “lussekatter”
Szintén fogyasztják a vacsoránál a glögg-öt,a karácsonyi sört és desszertként a rizspudingot.
Mivel Svédországban a tél valóban zord, így minden svéd otthonban nagy szerepet töltenek be a lámpák és a gyertyák.
A karácsonyi készülődéshez hozzá tartozik, hogy a függönyöket is lecserélik karácsonyhoz illőre, a házak ablakait telerakják mécsesekkel,és nem hiányozhat az ablakból a papírból készült és a közepében égővel ellátott csillag és a 7 ágú gyertya sem.
A svédek sem feledkeznek meg a szomjas koboldokról sem. Az ablakpárkányra egy tálkában sört tesznek ki nekik, hogy megkíméljék a családod a csínytevéseiktől.
Maga a karácsony december 13.-ra Szent Lúcia-napjára esik.De az ajándékot a Mikulás (Jultomte) december 24.-én hozza, de nem úgy néz ki mint nálunk a jó öreg
nagyszakállú,hanem a sapkája alol csak az orra látszik ki.
Jultomte eredetileg egy kis, láthatatlan törpe volt az északi mitológiából, aki a házat és lakóit vigyázza. Egy régi szokás szerint Jultomte vagy egyszerűen csak Tomte részére egy tál zabkását kell kirakni szenteste. Ha nem „etetik meg”, balszerencse vár a házra következő évben. A mai Tomte a Mikuláshoz hasonló, piros ruhás, szakállas alak, aki nem a kéményen át jön, hanem bekopog az ajtón és azt kérdi: „van-e jól viselkedő gyerek ebben a házban?”
Ami a Magyar és a Svéd hagyományban megegyezik az az adventi koszorú állítás.
December elejétől az adventi naptár egy-egy ablakának kinyitásával, vasárnaponként pedig egy-egy gyertya meggyújtásával várják a svédek a karácsonyt. Kívül-belül feldíszítik a házakat.
A karácsonyfa állításra a svédeknél nincs kötött időpont. Van, aki hetekkel korábban, van aki csak szentestén díszíti fel a fát. Az ajándékokat kis versek kíséretében adják át a gyerekeknek.
Az ország egyik jelképe, a fából faragott piros (vagy sárga) dala ló (Dalahästen), amely a közép-svédországi Dalarna megye jelképe és állata. A díszes faállat Nusnäs városkájából származik, s bármennyire is hihetetlen, már az 1600-as években is készültek a maihoz hasonló falovak.
Minden svéd karácsonyfán lóg néhány dala ló.
A karácsonyfa alá szinte mindenhol bekerül a szalmából készült kecskebak az ajándékok mellé. Ez utóbbiakat Svédországban Jolklapparnak hívják, ami karácsonyi zörgést jelent. Ez a név egy régi szokásra utal, mely szerint az emberek megzörgették annak a kapuját, akit meg akartak ajándékozni, majd miután bedobták a kapun az ajándékokat, elfutottak.
A Yule-kecske egy, a pogány téli ünnepeket a keresztény karácsonnyal összekötő szimbólum. Thor isten harci szekerét két kecske, Tanngrisnir és Tanngnjóstr húzta és ezeket az elemeket olvasztotta magába a karácsonyi ünnepség Skandináviában. Annyira, hogy ma már elképzelhetetlen egy svéd karácsony pár ikeás szalmakecske nélkül.
Ugyan nem a karácsonyi hagyomány része de lassan már azzá váló esemény hívta fel magára az ország figyelmét.Svédországban van egy 70 ezres kisváros Gävle .1966 december elsején tehát megépült az első gigantomán gävlei szalmakecske. És egyből megtörtént az, ami azóta is visszatérő eleme a gävlei szalmakecske bájos történetének: szilveszter éjszakáján huligánok felgyújtották és azóta is évről-évre a kecskét valaki megpróbálja felgyújtani.Kisebb-nagyobb sikerrel.
Az ünnep központi része a nappali. Különösen odafigyelnek arra,
hogy otthonukban meghitt hangulatot teremtsenek.
Minden évben december 1-én kezdődik a tévében egy 15 perces sorozat, amit minden nap ugyanabban az időpontban sugároznak reggel is és este is, hogy mindenki megnézhesse. A címe karácsonyi kalendárium. Általában valamelyik gyerekkönyre épül úgy, hogy a karácsonnyal fejezödjék be.
A svéd karácsony legszentebb és legstabilabb része,ami számunkra kicsit lehet fura dolognak tűnik,dehát a szokás és a hagyomány minden országban más és más,vagyis karácsony délutánján pontban 3 órakor a család együtt nézi a tv-ben a 60 perces Walt Disney összeállítás, ahol „Donald kacsa és barátai boldog karácsonyt kívánnak”
Karácsony szent estéjén miden évben ugyanaz a müsor megy a tévében már 30 éve.
December 24-én szenteste a családi vacsora előtt szaunáznak, majd a karácsonyi étkezést követően bontják ki közösen az ajándékokat amit nem a télapó, hanem manók rejtenek a fa alá,
A karácsonyi vacsoraasztalt julbord-nak nevezik.
Változatos ételek kerülnek rá: karácsonyi sonka (julskinka), kis húsgombóc, párolt hering, oldalas, kis hot-dog, disznóhús, lazac, rakott burgonya szardellával (Janssons frestelse), valamint rizs puding. Italként julmust-ot. Az összes ital közül azonban talán a julmust a legkedveltebb svéd karácsonyi ital. Ez egy alkoholmentes üdítőital, amely vízből, komlóból, malátából és különböző fűszerekből készül.
A karácsonyi sört, valamint snaps-ot szolgálnak fel. Skandináv specialitás a glögg, amely forralt és fűszerezett bor, mandulával és mazsolával.
Január 13-án, az ünnep zárásaként a családok még utoljára körbetáncolják a karácsonyfát, majd lebontják a fát.
