Ma 2016.november. 27.-én egy fantasztikus délutánon vagyunk túl. Nem csak azért mert elérkezett a mi időnk, a karácsony várás ideje hanem mert az Advent első vasárnapját a Nagykarácsonyban lakó Mikulás meglátogatásával kezdtük. Kicsit aggodalommal telve indúltunk az útnak, mert 8 évvel ezelőtt már jártunk ebben a kis falucskában és akkor nem igazán azt a varázslatot élhettük át amit reméltünk. Úgy indultunk az útnak, hogy úgysem fog tetszeni és annál nagyobb örömmel és boldogsággal tértünk haza. Meglepően sok volt a válltozás az akkori élményhez képest. Már a bejáratnál szorgos manók segítettek feltenni a karszalagot ami feljogosított miket arra is, hogy majd a Mikulás szobájába léphessünk. Igaz még nem volt akkora tömeg, de minket ez cseppet sem zavart. Sőt! Amikor megérkeztünk az utca végéhez ahonnan gyalog mehettünk csak tovább, az első olyan látvány fogadott minket amire azt mondtam, ez igen! Akkor a Mikulás „segítői” egy miki sapiban futkostak fel-alá oda nem illő ruházatban, most pedig amerre csak néztem tetőtől talpig manókat láttam. Igen! Ezt akartam látni! Hitessék el velem ha megteszem ezt a nem kevés kilóméter, hogy valami különleges helyre jöttem. Majd a második olyan dologba botlottunk ami akkor nem volt. Kisvonat, amit hazaindulás előtt még családi szavazásra kipróbáltunk. Bevallom elöszőr én nem akartam felszállni, mert most hova is vihet ebbe a kis faluba 10 perc alatt? De aztán a család nyomására felültem és hát mint ne monjak, hatalmas élmény volt. A vezető cikázott össze vissza, mi dőltünk jobbra-balra. Minden kis és nagy gödörbe belement mi huppantunk és nagyokat nevettünk. MEGÉRTE! Még a végén a kissebbik fiam a vezető ülést is kipróbálhatta. No de a vonatozás előtt bejártuk a Mikulás udvart. Volt állat simogató, szalma labirintus, kézműves ház ahol a szorgos manók tanítgatták kézműveskedni az utánpótlás kismanókat és volt mézeskalács diszítő szobácska. Kisházak ahol ajándékokat vagy kürtöskalácsot lehetett venni, és persze nem hiányozhatott a hörpölde sem. Nagyon tetszett ez az elnevezés. Találó és mosolyra fakasztó. Naná, hogy hörpöltünk kicsit. Mellette rögtön aki megéhezett megkóstolhatta a finomabbnál finomabb kenyérlángost. Volt egy szoba ahol a kovácsmester mutatta meg, hogy készűlnek tárgyak vasból. Egy másik helyiségben fahéj, ánizs vagy mézeskalács illatú filc figurákat lehetett vásárolni, amiből én is vettem egy illatos házikó formájút. Az udvaron sétálgatva fotózkodtunk az adventi koszorú és a Mikulás bejárata elött. A fiúk a szánra is felültek ahol vagányra vett figurával fotóztatták le magukat. Majd ezután bebocsájtást kértünk a Jó öreg Miki szobájába ahol már jópáran gyülekeztek, hogy köszönthessék őt. Kedves volt tőle, hogy rögtön az elején megemlítette, hogy bárki fotózhatja őt. Én azonnal a telefonom után nyúltam. Az idei Mikulás is valahogy kedvesebbnek tűnt és nem beszélt semmi olyanról amit a pici gyerekek nem érthettek volna. (Anno a válság volt a témája és ami akkor nagyon nem tetszett, hogy karórát viselt amit párszor meg is nézett mintha azt akarta volna jelezni, hogy menjünk már). De itt se válság se óra nem volt. Rövid kis beszélgetés után megkapták a gyerekek az ajándékot és a Mikulás szavazásra bocsájtotta, hogy a szülőknek is adjon e csomagot. Így kaptunk mi is virgács mentes mikulás zsákot. Ezt követően jöhetett a közös fotózás amit én sem szerettem volna kihagyni.
Sajnos hamar elszaladt az a kis idő amit a dolgozó szobában tölthettünk. Kifelé menet a Mikulás kérte, hogy akinek van kedve az írjon neki pár sort a vendég könyvébe. Én ne tettem volna? Megköszöntem, hogy fogadott minket és Kellemes ünnepeket kívántam neki. Kifelé jövet a házban még csináltunk pár képet majd könnyes búcsút vettünk a vendéglátóktól és ahogy a könyvben is írtam: Remélem veled jövőre ugyanitt…
Ezt követően vonatoztunk és indultunk is haza.
Mi Budapestről 1 óra alatt értünk le. Délben indultunk és ez a program egy 2-3 órás szórakozást adott nekünk. Persze ez attól is függ, hogy mennyi látogató van, mennyit kell sorban állni mert fél órás időközönként van fogadás a Mikulás dolgozó szobájába, vagy épp akkor van e koncert vagy valami gyerek műsor . De megérte minden perce! Remélem minél több olvasóm érdeklődését felkeltettem és akinek van pici gyereke ne hagyja ki!
Várom tőletek is az élménybeszámolót ha úgy döntöttetek, hogy ellátogattok Nagykarácsonyba a Mikulásházhoz.
