A 80-as évek egyik kedvelt meséjét vetették papírra. A frakk sorozat ezen része a karácsonyról és az ajándékozásról szól. A történet azzal kezdődik, hogy Károly bácsi elfelejtett túrót venni és visszament a boltba. Frakk addig a hóban hempergett mikor odalépett hozzá egy nénike, aki azt hitte, Frakk egy kivert kutya és meghívta magához karácsonyestére, hogy ne legyen ő sem egyedül. Ez idő alatt otthon a két macska Szerénke és Lukrécia karácsonyi jókívánságokat írtak. Hazaérkezve, a túróból a madaraknak is szórtak ki, amit Frakk megevett elölük. Bent a meleg szobában a macskáktól csak azt hallotta, hogy irigy kutya és hogy ilyen irigy kutya vajon talál e valamit a karácsonyfa alatt. Elérkezett a karácsonyeste és mindenki örült az ajándékának. Frakk, egy tele kosár kolbászt kapott. Frakk meg akarta kínálni a macskákat, de ők annál finnyásabbak voltak és nem kértek a fűszeresnek mondott kolbászból. Irma néni zongorázott Frakk és Lukrécia táncra perdült. Jó, hogy ilyen sokan vagyunk, jegyezte meg Irma néni. Rossz lehet ilyenkor egyedül lenni. Erről az idős néni jutott Frakk eszébe aki délelőtt még kivert kutyának gondolta őt. Frakk felkapta a kosár kolbászt és rohant vele ki az utcára. A se vége se hossza kolbász illatára két kóbor kutya került elő, akiket az idős néni házához csalogatott a finom illattal. A néni kinyitotta az ablakot, hogy megnézze ki kíván neki kellemes ünnepeket és csodálkozva látta, hogy három kutya van az ajtaja elött. Vendégeket hoztam, mondta Frakk. Mielőtt haza indult volna, még bekukkantott az ablakon, ahol már nagy sürgés forgást látott és ugrándozva, boldogan tért haza, azzal a tudattal, hogy már a néni sem tölti egyedül a karácsonyt.
Bár a történetben a macskák irigy kutyának nevezték Frakkot mert a madarak elől felette a kiszórt túrót, a történet végére mégiscsak kiderül, hogy nem is irigy Frakk. Igazán figyelmes és önzetlen oldalát mutatta meg azzal, hogy képes volt az ajándékba kapott kosár kolbászát odaadni a kóbor kutyusoknak.
A könyv 1987-es kiadású
