Régi Szovjet időkben be volt tiltva minden egyházi ünnep ezért az Oroszorsz karácsonyt, az ortodox egyház szerint január 7.-én ünneplik. A karácsonyfa állítása, az ajándékozás az újévhez kötődik. Így a felállított fa sem karácsonyfa, hanem újévi fa volt (Jolka), s az ünneplés a télnek, az újévnek szólt, s nem Jézus születésének. Ennek megfelelően az Orosz képeslapokon nem a „Boldog karácsonyt” hanem a „Boldog újévet” olvasható.
Oroszországban előbb van a szilveszter, újév, utána pedig a karácsony. Az egyházak által szentként tisztelt Mikulást helyettesítő Fagyapó és unokája, Hóleány osztja szét az ajándékokat. Fagyapó és hóleány ruhája régen kék és fehér volt, de ma már ők is inkább öltenek piros ruhát, mint a nyugati rokonaik.
Az ünnepet egy hónapos böjt előzi meg, míg az első csillag meg nem jelenik az égen. A böjt ideje alatt semminemű állati eredetű ételt nem fogyasztottak, kivéve ami a tengerből származott. Karácsony este a kutia (zabkása mézzel és mákkal ízesítve) elfogyasztása után
a család közösen az éjféli misére ment, majd ezután kezdetét vette az ünneplés, amit számos jelentőségteljes szimbólum kísért: a fehér abrosz, ami a kis Jézus pólyájára emlékeztetett, a vastag, szintén fehér gyertya az asztal közepén, a Világok Világa, valamint a böjti kenyér. Még egy kis szalmát is szokás volt a tányérok közé csempészni, hogy jelképezze a szerény jászolt, ahová az Isten Fia közénk érkezett. A kevésbé vallásosak megtartják a nyugati szokás szerinti karácsonyt is és az ortodox szokás szerinti karácsonyt is.
Maga a vacsora valamikor hústalan volt, de kiadós és egészséges: gyümölcs, diós magvak, leves (gomba, káposzta), bab- és borsófélék, krumpli, fokhagyma, kása, hal, méz, kekszek, vörös bor, tea. Hogy az év minden hónapjában legyen mit enni, tizenkét fogással kellett kedveskedni a családnak. A modern időkben már szerepelhetnek ezek között húsételek is, sőt a sült szárnyas sült almával és burgonyával körítve már szinte elengedhetetlen tartozéka az ünnepnek, mint ahogy a vodka is. Ma már az ünnepi étel is jelentősen megválltozott.Az előétel a népszerű blini (kis élesztős lazaccal, kaviárral töltött palacsinta)
vagy a grúz eredetű, virágformájú töltött káposzta. A tehetősebbek a fekete Beluga kaviárt, a szegényebbek a „szegények kaviárjának” nevezett padlizsánkrémet fogyasztják. Igen ismert levesük a gazdag és sűrű szoljanka leves
vagy a csípős scsí, ami mellé pirozskit, káposztával, darált hússal töltött vodkás tésztát esznek.
Főételként pedig a férfiak által készített perzsa eredetű pilafot tálalják, mely nem más, mint birkahúsos vagy zöldséges sáfrányszínű rizs.
A tartalmas vacsorát desszertként sajttorta, kuglóf vagy egy szelet híres orosz krémtorta zárja.
Egyes vidékeken napjainkban is szokásban van a karácsonyi éneklés. Csoportok dalolva járnak házról házra, amiért cserébe ételt, vagy manapság inkább pénzt, cukorkát kapnak.
Források:
http://elet-uton.blog.hu/2013/12/16/hogyan_unneplik_a_karacsonyt_es_az_ujevet_oroszprszagban
